Megszokhattátok, hogy időről-időre divattal kapcsolatos kiállításokat ajánlok figyelmetekbe. sajnos a blog fennállása óta nem igazán emlékszem arra, hogy magyar tárlatot is javasoljak nektek. A neten barangolva azonban ráleltem egy érdekes programlehetőségre.

A keszthelyi Balatoni Múzeum „Az örökéletű farmer” címmel rendezett kiállítást a hazai farmermárkák történetéről. Ha valaki elég vájtszemű volt, vagy Pápán járt, akkor a Kékfestő Múzeumban már láthatta ezt a gyűjteményt. Ne lepődjünk meg azon, hogy a népviseletek alapanyagául szolgáló kékfestő kelméket bemutató múzeum farmerokkal foglalkozik, hiszen a blue jeans festési technikája is megegyezik az előbb említett indigófestéssel.

A Néprajzi Múzeum 5 évvel ezelőtt indította el a MaDok-programot, amelynek keretében „a mát dokumentálják”, azaz a jelen kor gyorsan változó tárgyi kultúráját gyűjtik össze, rendszerezik és állítják ki.

A Levi-féle farmerek alapanyaga már a 16. századtól ismert volt Európában. A denim szó eredetét illetően megoszlanak a vélemények. A legtöbb könyv a francia Serge de Nimes angol változatából eredezteti, ami a Nimes városból származó serge anyagra utal. Egy másik szövet, amely pamut, vászon és gyapjú keveréke, Genovából származott, és innen kapta a jean elnevezést. A közkedvelt anyagot Angliába is exportálták a 16. századtól. A 18. században már kizárólag pamutból készülő jeanből férfi viseletet készítettek. A jean és a denim között az alapvető különbség az, hogy az utóbbi az erősebb és drágább volt, valamint egy színes és egy fehér fonalból készült, míg az előbbit két egyforma színű fonalból szőtték. Felhasználás szempontjából a jean általános munkaruha-alapanyagként szolgált, míg a denimből erősebb, tartósabb munkaruhák készültek. Amerikában a 18. század végére jelennek meg a vászonszövő üzemek, ahol szintén megkülönböztetik a két anyagot. A farmergyártás technológiája sokat fejlődött Levi Strauss óta, a kémiatudomány és a gépesítés nagyban elősegítette a termék nagy tömegben való előállítását.

A mai modern divat azonban olyan változatos külső megjelenést követel, melynek kivitelezése gépek segítségével, de gyártósor nélkül darabonkénti munkával biztosítható (roncsolás, koptatás, batikolás, díszekfelvarrása).

Ma már márkás, vagy kevésbé márkás farmerunkat újabbra cseréljük, azonban a farmer hőskorában, illetve mondhatni a 90-es évekig jellemző volt a ruhadarab átalakítása. A korabeli lapokban külön tippeket találhatott az olvasó a másodlagos felhasználásra. Jómagam is emlékszem arra, hogy mennyi időt töltöttünk azzal,amíg a vadonatúj Trapper farmert Levis-esre koptattuk, ugyanis igen kínosnak tartottuk, hogy nem az amerikai változatot hordjuk. Jellemző volt a kis versike, amivel egymást szekíroztuk. ” Trapper farmer drága kincs, jó ha van, de jobb ha nincs”. De persze mindenkinek trappere volt. Igen nagy üzletnek számított nyugatról eredeti levis címkéket behozni, amelyek vagy még keletetbbre vándorolktak, vagy a magyar nadrágokat upgradelték. Felismerve az igényt az egyedi iránt, a gyártó cégek elkezdték piacra dobni az átalakított darabokat.

A tárlat a farmer története és a készítés technológiája mellett bemutatja alegendás márkákat is, a hazai farmergyártók régi termékeit, a Mustangot, a Levi’s-t, aThomast, de magát a legendás Trappert is.  Ez utóbbiról itt találhattok egy remek történelmi összefoglalót. A kiállításon láthatók továbbá a ’80-as évekbőlszármazó feliratos farmerek, kreatívan átalakított, más anyaggal kombinált farmerek és a farmer másodlagos felhasználásának termékei, amilyenek pl. a különféle táskák, vagy gyermekjátékok.

Sajnos el kell mondjam, hogy igencsak szegényes képanyagot lehet találni a kiállításról, úgy látszik a körítést még tanulnunk kell. Ezzel együtt remélem, hogy egyre többen látnak majd fantáiát abban, hogy a divatot beengedjék a múzeumokba.

A kiállítás honlapja itt található.  A poszt a Balatoni Múzeum sajtóközleményének felhasználásával készült, a képek nagy része a retronom.hu-ról való.

A Balatoni Múzeum nyitva tartása: kedd-vasárnap 10.00-17.00 óra között

Cím: Keszthely, Múzeum u. 2.

Pumpkin Paradise blog a Facebookon, még több képpel, videókkal,nyereményjátékkal és infoval:klikk ide, és lájkold! Sőt, most ha velünk játszol, akár meg is nyerheted a Faludi G manufaktúra egyik csodás ékszerét.