Nem tudok úgy elmenni a TOTHBORI szalon előtt, hogy a kirakatot nézve ne kezdjek monológba, arról, hogy „Ezek csodálatos ruhák, a világ minden táján megállnák a helyüket. Süt róluk az, hogy minőségiek és időtállóak” Persze a párom ilyenkor próbál elrángatni, hogy induljunk már, és azt is megértem, hogy tucatszor hallgatta végig ezt a mantrát, de Bori ruhái csodálatosak, és „nem lehet elmenni mellettük” szó nélkül.

Tegnap bemutatásra került az aktuális őszi téli kollekció. A bejáratnál lévő kezdeti tülekedést követően minden, és mindenki a helyére került. A legutóbbi U alakú kifutó helyett visszatértek a hagyományokhoz- így most volt idő megcsodálni a modelleket. Sőt, a kivetítőn is látni lehetett az éppen vonuló ruhákat (ezek szerint nem volt hiábavaló a tavaszi posztom). Hihetetlen nagy mennyiségű kreáció vonult fel a közönség előtt, megszámolni nem tudtam, mert gondolkodni nem lehetett, csak tátott szájjal figyelni, hogy Tóth Bori a divatmágus, milyen csodákat húz még elő a kalapjából. Olyan bemutatót láthattunk tegnap, amire nagyon ritkán van példa: tökéletes volt. Minden egyes ruhadarab, cipő, táska, kalap hibátlanul kivitelezve,és felrakva, összetársítva, a megfelelő modellen prezentálva. A ruhák mesterien szabva, olyan kelmékből megálmodva, amelyeket legszívesebben megsimogatnánk. Libbentek a selymek, a hímzések hihetetlenül aprólékosak voltak, a szövetek pedig szemmel láthatólag drágák, és időtállóak. A brokátok,és a moárék csillogtak a reflektorok fényében, az ocelotmintás kreációk pedig megmutatták hogyan lehet ez a  máskor közönségességet képviselő minta elegáns. Nem volt egy olyan darab sem, amibe bele lehetett volna kötni.
A tervező ebben a szezonban lubickolhatott az inspirációban. A negyvenes évek díváinak világában kalandozott, megspékelve ezt egy kis kilencvenes évekbeli érzésvilággal, és mai köntösbe bújtatta. Ismét előkerültek a szőrmék, amelyek tökéletes párost alkottak a selymekkel és a szövetekkel. A kalapok nagy hangsúlyt kaptak, ugyanúgy, mint a turbánok, amelyek az idei szezonban ismét divatosak lettek. Sok helyen előbukkantak a nagyméretű aranyszínű gombok, de nem zavaróan. Szerencsére a szettek nem voltak túlkellékezve, ezért pont ennyi arany csillogás elegendő volt. A negyvenes évek stílusához illően sok kreációban volt válltömés. Ne gondoljunk anyáink slendriánul befércelt raglánrémületeire- ezek finoman, szinte láthatatlanul formálták a sziluettet. A szezon egyik legmeghatározóbb vonala, a Color Blocking is megjelent a kollekcióban, de ez esetben patikamérlegen adagolva. Sáfránysárga, pink, és az előző TOTHBORI kollekcióban már erősen ottlévő türkíz frissítették a fekete, és bézs darabokat. Szintén az előző kollekcióban felbukkanó vízesés szabásvonalakat, redőzéseket is sikerült továbbgondolni, fejleszteni. Most mind mind hibátlanul, és szívfájdítóan gyönyörűen ölelték körbe a modelleket. Az összes ruha hordható volt, nem lila képzelgés arról, hogy mit álmodik egy tervező. Bori nagysága éppen ebben rejlik: tudja, hogyan kell hús-vér emberekre tervezni, úgy, hogy az izgalmas legyen.
Mit mondhatnék még? Ilyen egy tökéletes kollekció.

A fotók a szeptember 28.-i bemutatón készültek.

Pumpkin Paradise blog a Facebookon, még több képpel, videókkal és infoval:klikk ide, és lájkold! Ugyanitt értékes nyereményeket nyerhetsz!

TOTHBORI weboldala:  http://www.tothbori.com/

>