Digital Divas bloggerkonferencia 2015- egy előadó szemszögéből
Immár második alkalommal került megrendezésre az Avon és a Cosmopolitan női bloggerkonferenciája. Mára már tucatnyi blogbejegyzés született a redezvényről, de ha nem tévedek, az előadók közül én leszek a leggyorsabb. Az elmúlt évi Digital Divas-on, mint jelölt, kerekasztal beszélgetés résztvevője, és végül, mint a divat és trend kategória nyertese lehettem jelen. Az idén viszont arra kértek fel, hogy tartsak előadást. Ennek nagyon örültem- mivel ez alkalommal nem szálltam versenybe. Egy ilyen kis ország esetében etikátlannak tartom, ha az előző évi nyertes a következő évben is indul. A Cosmopolitan főszerkesztője már tavasszal beszélgetett velem arról, hogy lenne-e kedvem a pulpitus mögé állni. Volt kedvem…
A témámat nem én választottam, hanem készen kaptam: Mennyibe kerül elindítani egy blogot? Jó kis száraz téma, amit szerettem volna nem unalmasan előadni, többek közt pont ezért nem unalmas grafikonokkal tűzdeltem tele a kivetítésre került anyagomat, hanem saját illusztrációimmal. Akik esetleg lemaradtak, azok kedvéért most megosztom a mondanivalóm itt is. Aki jelenvolt, az nyugodtan görgessen lejjebb!
A blogindítással kapcsolatban a legtöbben a pénzre gondolnak, ha a legnagyobb költségről beszélünk. Persze lehet így is indulni, de ha belegondolunk a blogolás nem véletlen lett ilyen népszerű, hiszen nulla, azaz NULLA indulótőkével is bele lehet vágni. Számítógépe, okostelefonja ma már mindenkinek van, így külön technikára a legelején nem kell áldozni. Az első pár évben egy notebookról blogoltam, és így is értem el sikereket.
A saját példám is ezt mutatja- aki esetleg nem olvasta Steiner Kristóf velem készített interjúját, az kattintson ide, mert meséltem az indulásomról. Én azoknak a táborát gyarapítom, akinek nem állt rendelekezésre kezdőtőke. Igazándiból az elején nem is tudtam mivé fogja kinőni magát az oldal, s gyanítom a kezdéskor mindenki csak a sötétben tapogatózik.
Többen elmondták már, hogy blogot akkor érdemes indítani, ha van mondanivalód. Ha ez megvan, akkor gondolkodj el azon, hogy ezt hogyan, és hol akarod megmutatni- és ebben a pillanatban már érezni fogod, hogy a legnagyobb befektetésed az IDŐD lesz. Tervezd meg mit, és hogyan szeretnél. Indíthatod az oldalad blogportálokon, ahol gyakorlatilag öt percen belül aktív leszel. Nem fog pénzbe kerülni sem a design, sem a tárhely. Azon azonban érdemes agyalni már a legelején, hogy nagy törekvésekre is számíthatsz-e, akarsz-e maradandó posztokat. Az én döntésem a függetlenség volt, amely később pénzbe került. A domain nevet le kellett foglalni, majd a tárhelyet is egyre bővíteni kellett. Jelen pillanatban 1500 posztot érhettek el itt az oldalon, így ez érthető is. Ha anno blogportálon kezdek, igen nehéz dolgom lett volna a tartalmat költöztetni, és az addigi linkeket is elvesztettem volna.
Ha viszont blogportálon nyittok, akkor a jó tartalom esetén plusz eléréseket is kaptok, ha például az index címlapra tesz, vagy a caféblognál, reblognál pénzt is ígérnek a legnagyobb eléréseknek. Azonban ehhez jó tartalom kell, ezt nem győzöm hangsúlyozni. Hogy jó döntést hozz érdemes konzultálni, akár már több éve blogoló „kollégákkal”, akár netes dolgokban jártas szakemberekkel, designerekkel, vagy olyanokkal, akik a fotózás világában vannak otthon. Ez ismét időigényes dolog, s érdemes kitartónak lenni. Ha jól szervezel, tervezel, ez a „lassító” tényező igencsak megtérül.
A saját példámhoz visszatérve az évek folyamán jónéhány designja volt az oldalnak. Kezdetben ingyenes templateket használtam, amelyeket folyamatosan nőttem ki. Az ingyenes nem azt jelenti, hogy nem jó – nagyon szép változatokat találtam, és nem kellett fizetnem érte. A fejlődés, és a növekvő, egyre szerteágazóbb tartalom azonban megkívánta a komolyabb alapot. Erre azonban évek elteltével lesz szükséged. A template-ek ára 0 és 120 dollár közt mozog, de webdesignert is felkérhetsz az oldalad fejlesztésére.
Ahogy említettem csilivili eszközökre nincs szükséged az elején. Hiszek abban, hogy egy okostelefonnal is lehet zseniális képeket készíteni, mint ahogy egy drága géppel is borzalmasan rosszat. Gyakorolni kell, komponálni, szűrőket kitapasztalni, és vidáman el lehet indulni így is. Ha viszont az oldal kezd fejlődni, és úgy érzed te is fejleszteni szeretnél, akkor érdemes gyűjtögetni egy jó fényképezőgépre. (szerintem egy-két év alatt félre lehet tenni rá)
Amire soha ne sajnáljátok a pénzt, az a tanulás. Ez lehet könyv, tanfolyam, magazinok vásárlása, vagy akár utazás is. Maga a blogolás is egy utazás, amely saját magad megismeréséről, fejlesztéséről szól, s arról, hogy a tudásod továbbadd. S minél többet tudsz, annál jobban érzed majd ezt egyre kevesebbnek. Az élet nagy igazságtalaságai, ugye? De szerintem remek lehetőség fejlődésre, hogy edzésben tartsd az agytekervényeidet, és ne punnyadj be.
Megemlítettem azt a kényes témát is, amiről mindeki suttog, mégsem beszél róla nagy plénum előtt. Ez pedig a lájkvásárlás. Borzasztóan kínosnak, és értelmetlennek tartom a zsákszámra történő hamis követősereg vásárlását. Miért? Egyrészt mert saját magától vesz el a blogger olyan élményt, amelyet új olvasók érkezése okoz – főleg ha még kommentelnek, visszajelzéseket adnak a munkádról, másrészt a partnereit is becsapja az illető. Egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogy miért jó több tízezres hamis követőt vásárolni, akik ráadásul nem hús-vér személyek, hanem egy távoli lájkgyárból mozgatott fantom hadsereg. Itt azonban a cégek felelőssége is felmerül, mivel ennek a trendnek addig nem lesz vége, amíg az együttműködésekről döntő marketingesek nem veszik a fáradtságot, és nem nézik meg alaposan a blogok követőit, lájkolóit. Ha van időtök érdemes rákattintani akár az instán, akár a facebookon irreálisan magas lájkokra, és egyenként megnézegetni, kik, vagy mik állnak mögöttük. Gyakran nagy százalékban kriksz kraksz nevű kreált, nem létező identitások egy két poszttal, de ezrekben mérhető általuk bekövetett ismerőssel.
A tanácsom tehát: blogoljatok korrektül, mert hosszútávon ez a legjobb befektetés, még ha keményebb munka is.
Eddig tartott az előadásom, amelyet egy kerekasztalbeszélgetés követett. Ebben sajnos nem vettem részt, de hozzá kellett szólnom. Itt ugyanis 2-300 ezres indulótőkéről beszéltek a jelenlévők, ami szerintem nonszensz. Lehet így is kezdeni, de ha nem rendelkezel a Rotschild család vagyonával, akkor is simán el lehet indulni. Sok szeretettel ajánlottam a szívességbankot, ami nem a barátok kihasználását jelenti az én olvasatomban, hanem az oda-vissza segítséget.
Végül a számomra legfontosabb mondatok,amelyek az előadóktól elhangzottak. Magos Judit, Demény anyukája és egyben magyar hangja említette, hogy először sokat nézegette a követőinek gyarapodását. Ma már nem fontos neki, és többre tart 2000 aktív értelmesen kommentelő olvasót, mit 40.000 trollt. Nagyon hasznosnak tartottam Bodrogi András Youtube-ról szóló előadását, valamint Takács Nóri videózásról szóló bemutatóját. Ez azért is tetszett, mert nem csekély filmes, tévés tapasztalattal rendelkezvén nagy dolog volt, hogy le tudott kötni az előadása. A Ki mit Tube nyertes Bánki Beni pedig a maga 15 évével komoly példát mutatott mindenkinek milyen az, ha a tehetség kitartással, kemény munkával és valódi akarattal társul.
Remélem mindenki jól érezte magát, és hasznosnak találta ezt a napot, valamint nagyon köszönöm a pozitív visszajelzéseket, amelyeket a jelenlévő bloggerektől kaptam, és gratulálok a nyerteseknek!
Köszönöm a professzionális fotókat Gordon Eszternek.
