Nem győzöm eleget ismételni, hogy a történelem vagy, a politikai helyzet mennyire befolyásolja a divatot. Hogy jön ez Moschino édes marionett bábokkal eljátszott divatbemutatójához? Mindjárt megtudjátok…

Sokaknak az lehet az első gondolata, hogy Jeremy Scott rengeteg pénzt takaríthatott meg azzal, hogy babákon mutatta  meg a Milánói digitális divathét keretében kollekcióját. Állítólag a koncepció már a karantén időszak előtt körvonalazódott a tervező fejében, aki a zsinórokon rángatott babákkal a politikai játszmákat, vagy akár a média sugallatai által mozgatott embereket szimbolizálja.  Ezek mellett egy nagyon érdekes divattörténeti-történelmi párhuzam is megjelenik ebben a bemutatóban, kollekcióban.

1945 márciusában Robert Ricci, Nina Ricci fiának ötletét megvalósítva nagyszabású divatkiállítás nyilt a Louvre-ban. A háborút követő anyaghiányos, rossz gazdasági helyzetben lévő francia divatipar nemcsak a nagyvilágnak, hanem saját magának is meg akarta mutatni, hogy képes a túlélésre és az újjáéledésre. Hatvan párizsi divatház, köztük a Nina Ricci, Hermés, Balenciaga, Balmain, és a Lanvin készítettek a hetven centiméter magas babákra ruhákat. A kalaposok, és az ékszerészek, úgymint a Cartier és Van Cleef and Arpels mini kiegészítőkkel látták el a manökeneket. ( a szó eredetileg babát jelent). 15 szetben 237 öltözék sorakozott fel, amelyeket vándorkiállítás keretében Európa nagyvárosaiban is bemutattak, majd 1946-ban az USÁ-ban is turnéztak. A divattörténelem egyik leghíresebb performanszaként tartjuk számon ezt a korszakalkotó bemutatót, amelyre azóta is többen hivatkoznak. Érdekesség, hogy Dior júliusi digitális bemutatója szintén erre az eseményre utalt vissza. (erre egy külön cikkben térek majd ki)

Nem nehéz ezek után a két időszak, a háborút követő, illetve a mostani pandémia okozta helyzet közé párhuzamot vonni. Scott azonban nem direkt a 76 centiméteres babákra tervezett, hanem hús-vér emberekre. A ruhákat tehát először elkészítették, úgy ahogy ez lenni szokott máskor is.

Ezt követően  a tervező Jim Henson bábkészítőre bízta magát, aki megalkotta a marionetteket. A 40 öltözéket Jeremy Scott kedvenc modelljeinek másai viselték a bemutatón. Minden ruha a legapróbb részletekig megegyezik a valós méretű darabokkal.

Maga a kollekció is visszautalás a háborút követő új stílusra, a New look-ra. S ha belegondolunk mi lehet a legváratlanabb egy vicces, lázadó, provokatív tervezőtől? Ha visszatér a couture gyökereihez. Külön érdekesség, hogy a bemutatóhoz kapcsolódóan babákon, és hús-vér modelleken is lefotózták a kollekciót. A marionett változat backstage képei pedig ugyanúgy elkészültek, mint ahogy ez egy „normális” bemutatón lenni szokott. A közönség meg szinte egy külön cikket érdemel…