Néhány napja kedvenc dokumentum filmes csatornámat néztem, ahol egy revütáncos pár, a Dolly Sisters  hihetetlen történetét mutatták be. A két hölgy a Selfridges áruház alapítójának tönkretételében játszott nagy szerepet, mivel olyan ügyesen csűrték-csavarták a kártyalapokat, és a saját szerencséjüket, hogy igencsak sok gyémánt vándorolhatott retiküljeikbe. Ezzel egyidőben az előbb említett áruház alapítója pedig a saját birodalmából sétálhatott ki a szegények közé. A lányok kártyapartijait ő finanszírozta. Ha a Dollyk vesztettek, az ő vesztesége volt, ha nyertek, az maradt a táncosnők zsebében.
Kíváncsiságomat csak jobban felkeltette, hogy a két szerencselovagnő magyar származású volt.

Deli Janka, és Rózsi Balassagyarmaton születnek, de később Pest szegényebb részébe , a Murányi utcába költöznek szüleikkel. Mivel a család megélhetése nem biztosított 1905-ben kivándorolnak Amerikába. Az ikrek ekkor 13 évesek.

Táncolni tanulnak, és 15 évesen már ebből a tudásukból élnek. Kezdetben kávéházakban lépnek fel, majd rájönnek arra, hogyha egyformán öltöznek fel, és így lépnek színpadra a sikerük is megsokszorozódhat. Megalakítják a Dolly Sisters párost. Édekesség, hogy a kávéházi táncolást bátyjuk kártyaadósságainak kifizetéséért cserében kezdték… A kártya később is jelen lesz életükben.
Külsejük, és egyedi előadásmódjuk felkelti a színházi szakemberek figyelmét. Nagyon fiatalok, így New York meghósítására még várniuk kell. Az Orpheum nevű revühöz csatlakoznak, és turnéznak. 1912-ben azonban már a Ziegeld Folies-ban táncolnak, Janka itt találkozik Harry Fox énekes, dalszerzővel, akivel 1914-ben házasságot köt. Harry Fox, szintén híres ember, mivel őt nevezhetjük a foxtrott feltalálójának. A tánc, és az ehhez kapcsolódó külsőségek pedig nagyban a Dolly lányok megjelenésén alapult. A testvérpár rövid időre különválik: Janka férjével, míg Rózsi Martin Brownnal lép fel. 1920-tól azonban megint egyesítik erőiket, és sikeresebbek, mint valaha. Amerikában ekkor már mindenütt ők voltak a »ve-dette«-számok. (Vedette-szám az, amelyik­hez formálják a varieté egész műsorát).
Ebben az évben térnek vissza Európába, ahol a hírük már jóval megelőzi őket. A londoni Hippodrome-ban, az Albert de Courville’s revü „Jigsaw” című műsorának sztárjaiként mutatkoznak be az angol közönségnek. Ismeretségeiket kihasználva, Párizsba is eljutnak.
Időről-időre visszatérnek a Broadwayre, de mind többet tartózkodnak Európában. Fellépéseik kapcsán mesés összegekről beszélnek a bulvárlapok. Világhírnevüket elsősorban egyedülálló revü-táncelemek, lenyűgözően látványos műsorok alapozzák meg, és olyan show-elemet iktatnak be műsoraikba, amelyeket ők alkalmaznak először ebben a műfajban.

Hírnevükkel együtt vagyonuk is elképesztően nő.  Gázsijukat és gyakran bájaikat nagyon jó ézékkel váltják ékszerekre és gyémántokra. Gyakori szokásuk volt úgy kártyázni, hogy összes ékszerüket retiküljükbe rejtették, és ismerős mágnásoktól csaltak ki pénzeket, ékszereket arra, hogy a „zálogba helyezett” ékszereiket kiváltsák.
A két nő igazi szerencselovag volt: gyakran nyertek, és amilyen gyorsan bezsebelték az összegeket, el is mulatták. A húszas évek derekán például Rózsi 800.000 frankot nyer Monte Carlo-ban, később Cannesban 28 milliót. Ez utóbbit egy hét leforgása alatt el is költik. Javukra legyen mondva, hogy sosem felejtettek el jótékony célokra is adakozni. 1923-ban látogatnak haza Magyarországra, ahová később többször is visszatérnek.
1928-ban bejelentik visszavonulásukat. Arra hivatkoznak, hogy a kezdetekkor megállapodtak abban, hogy 30 éves korukig táncolnak csak. Senki sem sejti, hogy ekkor már a harminchatot is betöltötték..
Sikereik, a szegény sorsú lánykák világkarriere sok pesti cselédlánynak ad álmodoznivaló témát. De nem csak ők, hanem a színpadi szerzők is fantáziát látnak a Dolly testvérek történetében. Előszőr 1928-ban Békeffy-Lajtai „Piros rózsa” című operettje születik meg. A z egyik főszerepet Honthy hanna szemeli ki magának, és jókora felfordulást okozva előjogokat követel. A bemutató így addig halasztódik, míg Berlinben is előállnak egy hasonló témájú Dolly Sisters történettel. Ezzel a Piros rózsa világkarrierjének be is fellegzett.

A Dolly Sisters visszavonulását követően alakult ki a „Sisters” mánia, vagyis őket utánozva alakultak meg azok a női duók, akik a Dollyk által kialakított stílust követték. érdekesség, hogy sokan közülük még magyar ősöket is próbáltak „kreálni” maguknak, hátha ezzel sikeresebbé válnak.
Visszavonulásuk után Rózsi titokban férjhez megy egy dúsgazdag dohánygyáros fiához, akitől később, a férj családjának nyomására elválik. Rózsi táncos évei alatt felhalmozott vagyonából a milliomosok megszokott életét éli.
Janka Párizsban nyit luxus szalont, de miután ez nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, új terveinek szenteli idejét. megvásárol egy kastélyt, ahol tánciskolát szeretne nyitni a jövő új „Dolly Sisters”-einek. Sajnos az élet közbeszól: 1933-ban súlyos autóbalesetet szenved. A sajtónak csak könnyú sérülésekről beszélnek. Valóban, Janka nagyon ügyesen leplezi a valóságot. Megjelenésén, mozdulatain nem látszik semmi. Vagyonát azonban eladja, ékszerei, gyémántjai a plasztikai sebészek zsebébe vándorolnak. Hiába szedi össze magát, megy férhjhez, ez a frigy is válással végződik. Lelkileg teljesen összetörten egy szálloda fürdőszobájában felakasztja magát.
Emléküket az 1945-ben készült „The Dolly Sisters” című film őrzi. Mondanom sem kell, Magyarországon nem kapható….

A poszt megírásához a külföldi háttéranyagokon kívül remek összefoglalót találtam a www.szineszkonyvtar.hu-n. mindenkinek csak ajánlani tudom!