A Királyi Kultúrális Napok keretében érdekes kezdeményezést indítottak a szervezők. Az egykor szebb napokat látott Király utca mára már a város legérthetetlenebb szégyenfoltja lett. Hiába a remek fekvés, az egykori design utca koncepció, Budapest egyik legszomorúbb, lehangolóbb helyévé vált. A lehetőség pedig ott rejlik a boltokban, amelyek fantasztikus terepei lehetnének a kortárs design-nak. Szívem szerint a renoválásért és a boltok előtti rész karbantartásáért ingyen odaadnám magyar iparművészeknek, képzőművészeknek: kezdjenek ezzel a holt térrel valamit. De sajnos nem én vagyok a döntéshozó. Krúdy azt hiszem zokogna, ha látná, mi lett az utcából. A Gozsdu udvarnál díszelgő felirat még abszurdabbá teszi a (v)iszonyokat a „legpestibb utcában”.

„Temérdek kocsi volt ebben a szűk utcában; mindenféle kocsi, amely a város területén feltalálható. Nagy málhás-szekerek jöttek vagy mentek … Minden bolt előtt kézikocsik voltak felállítva, amelyekre reggeltől estig pakoltak, mintha egyetlen nap alatt akarna elköltözni az egész utca helyéről … Citromos, narancsos, fügés ládák tornyosultak a nyitott kapus udvarokon. Megszakítás nélkül következett egyik boltajtó a másik után, mindegyikben más portékát árultak, csak a boltosok voltak egyformák …”

Az ócska anyagokkal felújított szomorú utcát most a Bakelit Multi Art Center és a KultUnio Alapítvány színezte ki. Pályázatot hírdettek, amelyen a nyertesek az üres kirakatok üvegeit boríthatták be alkotásaikkal (kicsit szomorkodtam, hogy időben nem találtam rá erre a kiírásra, mert szívesen fetettem volna én is ). Sőt további három közönségszavazáson nyertes alkotót különdíjjal fognak jutalmazni. A Királyi Kultúrális Napok facebook oldalát itt találjátok.
Most pedig jöjjenek a képek, amelyeket szeptember 28.-án készítettem az alkotásokról, illetve az őket körbevevő környezetről.