Erté rajzait még zsenge kezdő koromban ismertem meg. Kezdetleges divatrajz próbálkozásaim láttán egyik tanárom ajánlotta, nézzem meg az illusztrátor képeit, hogyan is kell szép, kecses kezeket rajzolni. Emlékszem akkor még internet hiányában, sokáig keresgéltem, hogy ki is lehet az az R.T. ? Persze aztán egy életre megtanultam Romain de Tirtoff művésznevét.

Az orosz származású művész divathoz való vonzódása már gyermekkorában kiderült. Elegáns édesanyja adta számára az inspirációt, s inkább a művészeti pályát választotta az apja által erőltetett katonaság helyett.
1912-ben Párizsba emigrált. Izgalmas időszak volt ez, főleg egy orosz bevándorló számára, abban az időszakban, amikor hazájának kultúrája a legdivatosabb témának számított. Az orosz baletten, és az Ermitázs gyűjteményén nevelkedett fiatal művésznek nem kisebb mestere akadt, mint Poiret. Az ő szárnyai alatt kezdte tehetségét kibontakoztatni, s szintén Paul Poiret volt az, aki a Harper’s Bazaar-ba beajánlotta illusztrátornak.

Több, mint 240 címlapot készített számukra. A húszas években már jegyzett jelmeztervező volt. Tucatnyi opera kosztümje hírdette kreativitását, s ennek köszönhetően Hollywood is felfigyelt rá. (jelmeztervezői munkásságára majd egy külön posztban térek ki) Világhírűvé mégsem jelmezeivel, hanem rajzaival vált. Amerikában árusítani kezdte tollrajzait. Képei az art deco minden minden jellegzetességét magukon hordozták. Kidolgozott, aprólékos tervei, illusztrációi olyan színeket és formákat jelenítettek meg, amelyek előtte soha senkinél nem voltak láthatóak. A hatvanas években, az art deco újra divatba jött. Erté ekkor talál rá az ősi kínai sokszorosítási technikára, a szerigráfiára, ami új lendületet ad munkáinak. Rajzairól nem egyszerű, szokványos nyomatok készülnek: 15-24 különböző színű szitáról kerülnek a papírra az árnyalatok, míg a végleges mű elkészül. Hosszú élete során folyamatosan dolgozott. Ihletet az utazásaiból, és a zenéből nyert. Szobájában mindig csak egy lámpa világított: az, ami a rajzasztalán állt. A háttérben pedig klasszikus zene szólt. 95 éves korában még kiadott egy albumot „legújabb” grafikáiból. A könyv előszavát ezzel a mondattal zárta: ” A kreativitás számomra maga az élet.”

Paradi Online a Facebookon, még több képpel, videókkal és infoval:klikk ide, és lájkold!