Akik olvasták a Netflixen látható Halston sorozatról írt cikkemet (itt érhető el, ha esetleg kihagytad volna) , azok tudhatják, hogy az amúgy remek játékfilm hagyott bennem hiányérzetet és kérdéseket. Korábban üresjáratokra utaltam, amelyeket valós események sora is kitölthetett volna. További nagy kérdőjel volt számomra, hogy az arrogáns, és idegesítő tervező mellett, vajon hogy a csudában maradhatott meg ennyi tehetséges ember? Ráadásul nem igazán volt a film után tiszta, hogy Halston vajon a kollégák gyűjtésében volt csak tehetséges, akik helyette (is) elvégezték a munkát, vagy valóban egy zseni volt?

Természetesen utánajártam a valós történetnek. Először is, a Netflix minisorozatát nem véletlenül neveztem játékfilmnek: valós történeten alapuló fikciós elemeket tartalmaz, művészi értelmezésben. Halston családja, akik a művész hagyatékát is kezelik, többször nehezményezték, hogy őket nem keresték meg konzultálni. A film ezzel együtt remek, és tiszta szívemből ajánlom megtekintésre, azonban ne kezeljünk mindent tényként, amit bemutat! De ha éppen ez a sorozat fog Halston életművének igazságot szolgáltatni, akkor az dupla nyereség lesz.

Lássuk az eltéréseket a valóság és a fikció között! Nagy vonalakban összegyűjtöttem az izgalmas pontokat. Azonban a tervező élete, munkássága, és az őt körülvevő tehetséges emberek történeteit mind nem tudom, és nem is fogom ebben az egy cikkben feldolgozni. Érdemes megtekinteni például a 2019-ben készült dokumentumfilmet, vagy követni a legújabb publikációkat azoknak, akiket mélyebben érdekel a téma.

Gyerekkor és család

Ez az az időszak, amelyről a tervező szeretett mindent eltitkolni. Valójában két bátyja és egy nővére is volt, nem egyedüli gyermekként élt szüleivel. Édesanyja gyakori vendég volt bemutatóin, így értelmezhetőbb a filmben látható jelenet a temetés kapcsán. Baráti köre, kollégái ismerték édesanyját, Andy Warhol még meg is rajzolta. Érdekesség, hogy a szalonjának vezetője , és a filmben is remekül ábrázolt Pat Ast, Halston édesanyjával egy mérettel rendelkezett. Így ő nemcsak a diverzitás miatt volt fontos, hanem rajta le tudta próbálni azokat a ruhákat, amelyeket Floridába küldhetett édesanyjának ajándékba.

Később unokahúgát Lesley Frowick -ot asszisztensként alkalmazta a cégében, ő azóta is a Halston szellemi hagyatékot kezeli, könyveket ír, előadásokat tart, valamint a 2019-es dokumentumfilm producere is volt. Ő sem került említésre a Netflix filmben, ahogy az sem, hogy testvéreivel mindvégig tartotta a kapcsolatot, s élete végén is a közelükben szeretett volna lenni.

A karrier kezdete

Világ életében készített kalapokat, gyerekkorától kezdve, de először divatillusztrátorként kezdett dolgozni Chicago-ban. A kirakatrendezésbe is belefogott, majd egy kalapszalonban helyezkedett el. Nagy kedvvel tanulmányozta a magazinok társasági rovatát, később is  segítségére lett ez a tudás.

Charles James

Amerika egyik legnagyobb couture tervezőjét (itt írtam róla korábban) még 1957-ben ismerte meg, majd New Yorkban az ő segítségével helyezkedett el a Bergdorf Goodman kalap részlegén, amelyet vezethetett. Amikor Halstont arról kérdezték, hogy ki a példaképe, mindig Charles James nevét válaszolta.

Kettejük megjelenése, attitűdje valóban nagyon hasonló volt. 1969-ben James komoly anyagi válságba került, így Halston, hogy kisegítse barátját és mentorát, felkérte tervezőnek, de az amúgy zseniális designer csak bonyolult couture darabokban tudott gondolkodni. A tervező halála után 1982-ben Halston nagyszabású divatbemutatóval emlékezett idoljára, annak ellenére, hogy James egész életében azt terjesztette, hogy Halston tőle lopta a terveit. Érdekes, hogy a Netflix filmben őt nem jelenítették meg, A fantomszál című film designerét azonban róla mintázták. (itt olvashattok róla)

Többen úgy gondolják, hogy Charles James munkássága, designjai valóban Halston inspirációiként szolgáltak. A gondolatmenetük hasonló volt, de Halston a modern kor nőinek elvárása szerint tervezett. A Netflix által bemutatott, szinte babaruha vagdosós tűzős módszer helyett, zseniálisan átlátta a kelmék tulajdonságát. Hihetelenül egyszerű, de nagyszerű szabásmintákat alkotott, a földre terített textilekből kivágva. Nagyon kedvelte, ha egy textildarabból tudta kialakítani a ruháit, gyakran úgy, hogy a földről felvett, szabott formát csak ő látta át, s mindenki elcsodálkozott milyen ruha lett belőle feladva a modellekre. További különlegesség, hogy az igazi Halston kreáción nem volt se gomb, se cippzár, egyszerűen ráidomult az alakra.

Kalapok & Bergdorf Goodman

Kreációit társasági hölgyek kezdték viselni, és a divatmagazinok is felfigyeltek rá. Jackie Kennedy híres kalapja például úgy készült, hogy saját fején próbálta. A híres elnöknének ideje nem volt erre, szerencséje viszont igen, mert egyezett a méretük. Érdekesség, hogy a kalap bemélyedése a véletlen műve, így tartotta magán a first lady a nagy szélben. Szintén fontos mérfölkő volt Barbra Streisand zenés kisfilmje, amely valójában egy óriási divatshow. Természetesen Halston féle Bergdorf Goodman kalapokban. Majd itt saját neve alatt is nyithatott saját részleget, amely óriási előrelépés volt.

A kalapok mellett minden évben a francia divatkollekciók divatrajzait is Halstonnal készítették.

Modellek

Iman életében először Halston divatbemutatóján lépett a kifutóra. A tervező segítette hozzá a zöld kártyához, és így maradhatott Amerikában. ( a többi már történelem..)

A Halston szalont vezető Pat Ast modellként is fellépett, amely az ő adottságaival igazán újdonságnak számított. Méltán nevezhetjük őt a világ első plus size modelljének is.

Halston imádta magát körülvenni gyönyörű modelljeivel, akiket a legkülönfélébb hátterű, és megjelenésű lányokból válogatott össze. A modelleket 1977-től „Halstonettes” névvel illette az amerikai sajtó.

Liza Minelli

A színész-énekesnő miután megkapta az Oscar díjat, kereste meg Halston-t, hogy öltöztesse fel. Innentől gyakorlatilag minden alkalommal az ő ruhájában jelent meg. Minelli azóta is ápolja barátja emlékét, és támogatja a Halston örökség fennmaradását. A Netflix film kapcsán titokban találkozott Ewan McGregorral. A filmbéli első találkozás azonban az írói képzelet műve csupán.

A vég kezdete

Nagy patrióta lévén döntött a JC Penny együttműködés mellett, mivel egész Amerikát szerette volna öltöztetni. A luxusáruházak ezután bojkottálták Halstont, nem kértek az olcsósításból. Érdekes azonban megjegyezni, hogy ezzel az együttműködéssel mennyire megelőzte korát. Ma már szinte minden nagy márka készít kollaborációkat elérhető áron.

Luxusiroda a fellegekben

Sokak szerint ez is az egyik olyan lépés volt, amely a bukáshoz hozta közel. A sikeres emberek egyik legnagyobb hibája az, amikor elhiszik azt a kreált világot, amelyet a külvilág felé mutatnak. Halston minden pillanatát megtervezte, akárcsak a ruháit. Egyre jobban eltávolodott a valóságtól, és személyisége is kezdett megváltozni. A 2019-ben készült dokumentumfilmjében személyi asszisztense megerősítette, hogy heti több ezer dollárt költött kábítószerre, azonban az irodában sosem látta, hogy ezt használná. Gyakorlatilag munkamániásként éjjel-nappal tervezett.

Victor Hugo

Az először alkalmi szexpartnerként feltűnő venezuelai különcöt Halstonhoz érdek nélkül közelállók egyértelműen utálták. Őt teszik felelőssé a tervező széteséséért, de legtöbben szinte a nevét sem akarják kimondani. Victor Hugo Andy Warhol asszisztenseként dolgozott, s mint később kiderült Halstont provokáló, kellemetlen helyzetbe hozó botrányait gyakran a designer sikereire féltékeny Warhol találta ki, és fizetett érte. Senki nem tagadja, hogy Hugo és Halston között valóságos érzelmek dúltak, azonban a magabiztos és sikeres tervező ebben a kapcsolatban szinte újrateremtette anyja és apja közötti mérgező viszonyt.

A Netflix féle filmben láthatjuk, hogyan zsarolta a Halston vállalatot, miután megvonták tőle a juttatásokat. Valójában nemcsak a kazettákat, hanem pletykákat is szivárogtatott különféle lapoknak. 1985-ben kifizették, és hallgatási megállapodást kötöttek, amelyet persze nem tartott be. De még ezelőtt az Esmark cégnek is felajánlotta szolgálatait, hogy perek  esetén szívesen tanúskodik Halston ellen és szolgáltat bizonyítékokat.

Új tulajdonos

A nyolcvanas évek közepén a Halston cég tulajdonosát megvette az Esmark cégcsoport, akik teljesen másképpen gondolkodtak a márkáról, a vezőről, mint a korábbi tuladonos. Egészen boszorkányüldözésbe hajló vizsgálatot vezettek le, amely régi, megbízható munkatársak távozásához vezetett. Ennél a pontnál a Netflix filmjét érdemes összevetni a valós történet szereplőinek nyilatkozataival és a rendelkezésre álló archív filmekkel.

Nem tudni, hogy Halston drogfüggését, megbízhatatlan munkavégzését az új tulajdonos embere Carl Epstein okozta-e, illetve hogyan gerjesztették egymást az események. A Netflix féle filmben egy könyvelőszerű ember mutat rá az eszetlen költésekre, míg az archív anyagokból és interjúból egy talán az összes kissebbségi komplexusáért elégtételt vevő kicsinyes szörnyeteget láthatunk.

Láthatjuk, amint ide-oda téblábol oda nem illőként a sztárok, művészek és modellek között, láthatóan élvezve a helyzetet, és látjuk, hogy hogyan semmisíti meg a zsenit. Miután Halstont sikerül eltávolítani a saját cégéből, Epstein 25 dollárért kiárusítja az összes mintadarabot. Csak ajánlani tudom a dokumentumfilmet – az Amazon Prime-on illetve az Apple Tv-n megnézhető- döbbenetes az a momentum, amikor a riporter azt kérdezi, miért nem ajándékozták a mintadarabokat egy múzeumnak?

További információkat találhattok Lesley Frowick Halston: Inventing American Fashion című könyvében, valamint a beágyazott videókban.

Kommentjeiteket továbbra is a Paradi Online Facebook oldalán várom, a magazin működtetését, és fennmaradását támogathatjátok, ha meghívtok egy virtuális kávéra, azaz egy kávé árával támogatjátok a munkánkat. Mindezt ide kattintva tehetitek meg. Köszönjük!