Egy évvel ezelőtt alkalmam volt kipróbálni a vízalatti stylingot. A fotóssal akkor dolgoztam előszőr- de nem utoljára- és bevallom, meglepett a fiatal, és tehetséges lány, aki ezt a nem éppen egyszerű módot választotta arra, hogy képekben fejezze ki önmagát. A kétnapos fotózás nyomán született képek azóta is a kedvenc munkáim közé tartoznak. Mivel akkor nem nagyon volt módunk beszélgetni, arról, hogy hogyan került Vivien a víz alá, így most érkezett el az idő, hogy részletesen kifaggassam a kezdetekről, és a terveiről. A kérdéseimet e-mailben küldtem el, és egy olyan kedves, szeretnivaló választ kaptam, amit változtatás nélkül adok most közre:

„A fotózást, Szerencsen egy nyári táborban kezdtem 16 évesen, ahová festő szekcióba jelentkeztem. Nagy tetszettek azok a fiatal lányok és fiúk, akik a sötét szobából a már kész képeikkel rohangáltak, így úgy gondoltam, megpróbálom. Az első fotóim rémesek voltak, és senki nem ajánlgatta, hogy következő évben visszatérjek. Viszont a festményeim azóta is kiállításokon vannak. Lehet annál kellett volna maradnom ..

Egy évem arra ment el, hogy magamnak is bebizonyítsam, hogy igenis tudok fotózni. Ekkor jött az ötlet, hogy víz alatt milyen jó lenne képeket csinálni. Legelső vízalatti fotóm úgy készült, hogy a medence szélén egy fiú nyakában ültem, ő egy kisebb béretű akváriumot próbált a víz alá nyomni, miközben én élességet igyekeztem állítani az éppen lemerülő barátnőmön. Persze nem sikerült. Se igazán éles, se igazán szép nem lett, de ahhoz elég volt, hogy új célt merítsek az egészből! Abban az évben újra elmentem a táborba, hogy megmutassam az anyagaimat, melyeket egy év alatt készítettem. Nos, a fogadtatás az volt, hogy ezeket biztosan nem én csináltam. Persze ez nem abból adódott, hogy olyan jók lettek volna a képek, hanem az előző évben annyira rosszak voltak az anyagaim. De nagyon örültem, éreztem a fejlődést, és folyamatosan új célokat tűztem ki magam elé.
Az első próbálkozás után nagyjából 5 év telt el addig, amíg olyan embert sodort az utamba az élet, aki segíteni tudott. Ő Selmeczi Dániel búvárfotós volt. Hatalmas lelkesedéssel végtam bele ebbe a fotózásba: sajtó, tv, 3 modell, fodrász, mindenki ott volt. Azzal nem számoltam, hogy azért ez nem egy olyan egyszerű dolog, mint a víz feletti fotózás. Se úszni nem tudtam, se búvárkodni nem búvárkodtam ezelőtt, és így visszagondolva tényleg nem tudtam, hogy mire vállalkoztam. Az első anyag olyan is lett, amilyen, de pont ez adott erőt a másodikhoz, melyből már címlapot fotóztunk egy fodrászmagazin számára, Kozma Izával.

Egyre inkább élveztem a merüléseket, melyeket több tényező is nehezített. Itt nem tudod elmondani a modellnek, hogy kicsit tartsa másként a kezét, vagy emelje az állát. A haja és a ruhája is úgy áll, ahogyan azt a fizika elintézi nekünk. Én egy egész napos fotózáskor olyan 10-11 felé lemerülök és pár perces felszínrejövéseket kivéve este 8-9-ig lent is vagyok, és a pillanat elkapásához tényleg pillanataim vannak. Ezután napokig fáj a fejem, az állkapcsom a bőrömről pedig ne is beszéljünk. Azért lássuk be egy sima fotózás alkalmával ilyesmivel nem kell számolnunk. A modell feladatáról nem is beszélve: ő merül, 10-15 másodpercig lent van, pózol, figyel mindenre (tartás, arc, szem, levegő), majd a felszínre úszik, pár másodpercig szusszan, és újra le! A modellek munkáját a segédbúvárok felügyelik, hogy nehogy baj legyen, lesúlyozzák őket, hogy könnyeben a víz alatt maradjanak. Igazi csapatmunka! A stylist, fodrász, sminkes pedig a partról izgulnak, hogy a munkájuk még bírja ki egy kis ideig. Hiszen minden törvény, amely szakmailag általános egy átlagos munkán, itt a semmibe vész. A smink nagyjából negyed órát bír ki, a haj ugyanennyit. A ruha pedig egész máshogy viselkedik, mint azt a felszínen megszoktuk. Természetes fénynél szeretek fotózni, így nagyjából 4 hónapom van arra, hogy kiéljem magam, vízalatti fotózás terén.

Cirque de la Mer divatanyag werkfotó

Vízalatti fotózást és mint a fotózást magát igazán senkitől se tanultam. Szerettem volna, de végül nem sikerült. De igazán nem is bánom! Úgy tanulok, hogy naponta keresek képeket, amik inspirálnak, melyektől valami pluszt kapok, vagy már a puszta látványuk is inspirál, és késztet a fejlődésre. Tudom, hogy ha így folytatom, és odafigyelek magamra és a szakmára, akkor fejlődni is fogok. Még nagyon messze vagyok a céltól, de remélem majd elérem amit szeretnék… hogy mi az?!  A titok… de nincsenek a realitástól elrugaszkodott vágyaim! „

Ugye mondtam, hogy csak szeretni lehet?

Borzi Vivien weboldala: itt, facebook oldala: itt.

Pumpkin Paradise a Facebookon, még több képpel, és infoval:http://www.facebook.com/pages/Pumpkin-Paradise-Blog/168717073182926

Az alábbiakban  a Russian Mermaids és a Cirque de la Mer divatanyagot láthajátok.

A stáb: Fotó: Borzi Vivien
Russian Mermaids:  Styling: Parádi Gabriella, make up: Véger Fibi , haj: Haller János, modell: Pályi Janka, Papp Lili

a Cirque de la Mer:styling: Parádi Gabriella, smink: Gáspár Viki, modell: Debreczeni Dóra, Papp Lili, Németh Nikolett