Bora Aksu ismét csodálatos kollekciót alkotott, fantasztikus részletekkel, és figyelemreméltó ellentétekkel. Érdekes, ahogy a nők helye a társadalomban mennyire megmozgatta a tervezők fantáziáját az idén a London Fashion Weeken.

 Ahogy a showt néztem, bevallom kissé értetlenül álltam a finom csipkés, hímzett szupernőies ruhák, valamint a sötét férfias darabok „összeeresztésén”.
Később, amikor a sajtóanyagot megkaptam, minden világossá vált. Az inspirációt valós élettörténetből nyerte. Egy olyan különleges nő előtt tisztelgett a kollekcióval, akinek az életútja rávilágít a nők helyzetére.

Margaret Ann Bulkley a György korabeli Anglia talán legrebellisebb egyénisége lehetett. Az ország leghíresebb sebésze lett egy olyan korban, amikor a nők számára ez a hivatás elérhetetlen volt.

 Ő azt az utat választotta, ami szinte regénybe illik: eldobta női mivoltát és egy férfi alteregot kreált magából. A megalkotott „férfi” számára szabad volt a pálya. A lázadása a kor elvárásaival szemben itt ezen a ponton sem állt meg. Alacsonyabb osztálybéli betegeket látott el, akik számára máskülönben erre semmi esély nem volt.

 Bulkley nő személyiségét a kollekció finom pasztell árnyaltú libbenős darabjai, világoskékek, púderrózsaszínek, és lilák jelképezték. A kreált férfi mivoltát súlyos bársonyok, kasmír gyapjú és a női alakot eltakarni, megváltoztatni hivatott sziluettek reprezentálták. Könnyed  pasztell árnyalatok hozzájuki illő lehelletre is mozduló kelmék és tiszteletet parancsoló nehezebb színek és szabások. Csupa csupa ellentét.
A férfiasabb szabású darabok a funkcionalitást is sokkal jobban szem előtt tartották.

Érdekesség, hogy a sminkeknél ragaszkodtak a korabeli stílushoz: nem asználtak semmiféle kirívó, vagy akárt megkülönböztető arcfestést. Mindent a ruhákra bíztak, ezek mesélték el a történetet. A lányok így valóban magukat adhatták a natúr sminkekben.

Bora Aksu weboldalát itt találhatjátok.