Sokszor kerülök olyan helyzetbe, amikor meglepetten kell tapasztalnom, hogy általam ismert és kedvelt tervezők nevei mennyire idegenül csengnek mások számára. Madame Grès, az egyik ilyen név, akit igenis meg kell ismerni. Hogy miért? Mutatom!

Madame Grés, Germanie Emilie Krebs néven született 1903-ban Párizsban. Eredetileg szobrásznak készült. ” Szobrász szerettem volna lenni. Textillel, vagy kővel dolgozni számomra ugyanazt jelenti.”-mondta. 1934-ben megnyitotta saját divatházát Alix Barton néven, Juliette Bartonnal közösen. Majd ezt a nevet elhagyva, saját lábára állt, és 1942-ben Grès néven nyitott szalont. A név, amelyet választott, orosz férjének nevéből képzett anagramma.

Ruháit modelljein, vagy a próbabábukon redőzte be, hogy a kellő hatást elérje. Első múzsája Isadora Duncan volt. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen Madame Grès ruhái ugyanúgy az ókori görög szobrokból nyertek ihletet, mint a táncosnő koreográfiái. A második világháború előtt komoly klientúrát tudhatott magáénak. Királyi házak tagjai, arisztokraták, és hírességek adták egymásnak a kilincset szalonjában. Tervezett többek közt Marlene Dietrichnek, Greta Garbonak, és Dolores del Rionak. A mindig turbánt viselő törékeny tervezőnőt az Elegancia Csillagának nevezték. A háború alatt a németek bezárták Madam Grès üzletét, mert nem volt hajnaldó a feleségeiknek ruhákat készíteni. Történt ez hat hónappal a nyitás után. Ezek mellett  Madame Grès másképpen is tanúbizonyságot tett hazafias érzelmeiről.

A német megszállás alatt volt bátorsága a trikolór színeiből, piros-fehér-kék-ből tervezni a kollekcióját. A bemutató napján pedig a szalon ablakaiból is ilyen színű textileket lógatott ki. Nem csoda, hogy ezek után bújkálnia kellett.  Majd a háború után, mintha mi sem történt volna, jellegzetes turbánjával a fején visszatért Párizsba, és folytatta a munkát. Sokszor ellátogatott a Képzőművészeti Múzeumba, ahol a görög szobrokat tanulmányozta, hogy kreációihoz felhasználja a látottakat.

Munkája elismeréseként számos címet, és titulust tudhatott magáénak, 1988-ban a Vogue például a Világ legjobb szabászának választotta. Pályatársai is nagyra tartották. Bill Blass amerikai tervezőt egyszer arról kérdezték, hogy művészet-e a divat. A válasza ez volt: „A divat csak akkor válik művészetté, ha olyan ember alkotja meg, mint Madame Grès, vagy Balenciaga”

1959-ben Cabochard néven parfümöt ad ki, melyben újfajta jegyeket használ, és ezzel inspirálja a fiatalabb generáció következő illatait. Ez az üzletága volt az, amely 1982-ig életben tartotta a  Grès márkát. Hiába indította el konfekció márkáját,két évre rá a divatházat is el kellett adnia egy üzletembernek, aki 1987-re csődbe vitte a céget. Rue de la Paix 1-ben lévő szalont felszámolták, és három nap alatt megsemmisítették Madame Grès életművét. A bútorokat, próbababákat összetörték, a textileket szemeteszsákokban dobták ki.

1990-ben öregek otthonába költözött, ahol 1993 novemberében meghalt. A sajtó csak hetekkel később értesült haláláról. A divatvilág egyik legnagyobb szégyene volt, hogy hagyták tönkremenni.

Pumpkin Paradise a Facebookon, még több képpel, és infoval:http://www.facebook.com/pages/Pumpkin-Paradise-Blog/168717073182926