Rengeteg véleményt, minősítést, büszkélkedő- és lehurrogó képet, kiírást láttam a Story gálát követően.

Úgy gondoltam, érdemes csokorba szednem a rendezvény kapcsán felmerülő kérdéseket, okokat, okozatokat.

Először is,  miért olyan fontos a Story gála? Az Opera bál megszünése után gyakorlatilag nem maradt olyan rendezvény, amelyen a „felsőbb körök”-beszéljünk itt akár gazdasági, vagy éppen média körök A-listásairól- megmutathatják magukat. Ezesetben a média szereplői gáláznak. Ők azok, akik az újságok, magazinok lapjain, tévéműsorokban szerepelnek, és megjelenésükkel befolyásolják a közvéleményt. Sokuknak hivatásos stylistok, tervezők adnak tanácsot, így tőlük várhatnánk az útmutatást a stílusos megjelenéshez.

A gondok azonban már a „black tie” dress code megfejtésével kezdődnek.

Mit is jelent ez?

Röviden: férfiaknál szmoking (fekete) fekete csokornyakkendővel, hölgyeknél estélyi-, vagy koktélruha viselését kérik.

Hosszabban:

” A Black tie, azaz fekete nyakkendő megjelenés a klasszikus szmokingos viseletet várja el, fehér inggel és csokornyakkendővel. A szmoking lehet egy- vagy kétsoros, leginkább fekete, de különlegesen elegáns a kék változata is. Formális eseményeken viselhetünk a szmoking helyett dinner jacketet, azaz elütő színű szmoking kabátot fekete nadrággal.”  /The Gentleman’s Style Book- Schiffer Miklós, 2011/

Ahogy évről-évre nézem a képeket, úgy egyre egyértelműbbé válik, hogy  a kódfejtés nem tartozik honi celebjeink erősségeihez. Főleg a férfimezőny öltözékeit tartom minősíthetetlennek. A póló zakóval nem ilyen eseményre való, a farmer sem, mint ahogy a tornacipő sem. Valamint a szürke, vagy a barna öltöny sem black tie…  Kivéve ha a meghívott maga Robbie Williams. Ezt pedig jó lenne azoknak a nagyhangú férfi ítészeknek is emlékezetükbe vésni, akik a hölgyek viseletét cikizik, miközben ők sem tartják a dress code-ot tiszteletben.

Miért ízléstelen sok ruha?

A legtöbb meghívott- tisztelet a kivételnek- a rendezvény előtt 1-2 héttel kezd őrületes ruhahajkurászásba kezdeni.  Mivel sokan hasonlították a Story gálát a Grammy átadóhoz, érdemes néhány szót ejteni a különbségekről. A nemzetközi hírességek stylistokat alkalmaznak (fizetségért) , akik jól ismerik klienseik igényeit. Ők veszik fel a tervezőkkel a kapcsolatot, és szerzik be a ruhákat, ékszereket, kiegészítőket, rendszerint több változatot is, amelyből kiválasztják a legjobbat. Itt most érdemes Abodi Dórát idéznem, akinek mostanra már mintegy 30 nemzetközi sztár viselte ruháit:

„A (nemzetközi) hirességek öltoztetése esetén NEM kell a sztároknak fizetni, hogy felvegyék a ruhát. A sztár stylistja kölcsönzi ki tőlünk, tudva, hogy egy független brandtől kér ruhát és quasi ők kérnek szivességet. A sztárok öltoztetése nem összetévesztendő azzal, amikor egy brand arcaként reklámszerződést köt egy márka egy sztárral és igy a sztár csak az adott márka ruháiban lehet a vörös szőnyegen ( ld Jennifer Lawrance for Dior, vagy Monica Bellucci for Dolce Gabbana stb), hiszen az adott márka reklámarca……Mi NEM ajándékozunk a sztároknak ruhát, hanem kölcsönadjuk, amit egy profi stylist kitisztitva, szépen becsomagolva visszaküld a használat után. „

Itthon kevés olyan sztár van, aki valódi reklámértéket képvisel. A tervezőknek sokszor inkább vesződség a ruhákat kölcsönadni, hiszen nem garantált, hogy eredeti állapotban, vagy éppen kitisztítva kerül vissza hozzájuk. Ezek ismeretében megindul a ruhavadászat, amely nem sok lehetőséget tartogat majd.

Talán ezért is láthatunk leginkább esküvői ruhákkal foglalkozó  tervezők kínálatából származó ruhákat, akár évekkel ezelőtti kolekciókból is. És pont ezért láthatunk szalagavatós kislányoknak öltözött celebeket olykor, vagy még mindig szaténfűzőbe préselt kibuggyanó dekoltázsú sellőket. A cici- és bugyikirakó verseny is még mindig divatban van náluk. Ezt persze legtöbbször pont azok játsszák meg, akiknek akár korukból vagy éppen alkatukból kifolyólag nem kellene.

A modellmérettől eltérő adottságokkal rendelkezők pedig azt kapják, ami éppen rájuk megy. Ami méretben jó, nem biztos, hogy előnyös is.

Sokszor felteszem a kérdést magamban, hogy a külföldre járó hírességeink miért nem áldoznak egy-egy megfelelő alkalmi ruhára utazásaik során. Tőlünk nyugatabbra akár nagy ruházati láncoknál is LEHET elfogadható áron jót találni.(találomra kerestem egyet)

A régmúlt időkben pedig elvárás volt, hogy egy hírességnek legyen megfelelő ruhatára. Legyen az szmoking, vagy éppen estélyi ruha.

Ez eddig a technikai rész. Ami pedig számomra érthetetlen, az az ízlés igencsak lassú változása. Döbbenetes számomra, az, hogy sokszor nincs az, aki megmondja az adott celebritásnak, hogy a kiválasztott ruha nem előnyös, esetleg húsz éve kiment a divatból.

Ha pedig sikerül mégis szép ruhát választani, gyakran elrontják vagy a cipő, vagy a táska választással. S ha ezzel sem, akkor a frizurával, vagy a sminkkel. Ezek a kiegészítő tételek pedig pont nem a pénzen, hanem az ízlésen múlnak.

Mielőtt azt gondolnátok túldimenzionálom az öltözékek jelentőségét, gondoljatok bele, hogy mennyire befolyásolja egy nagy gála/bál minőségét a külsőség..

Végül eszembe jutott, amikor az Operabál rendezői anno hazaküldték átöltözni azt, aki nem felelt meg a dress code-nak….