Panyi Zsuzsiról már régóta terveztem, hogy írok. Azt azonban nem tudtam, hogy mit, hogyan, hiszen rengeteg interjú látott már róla napvilágot, és ismételni nem nagyon állt szándékomban. Most végre eljött az idő, s úgy döntöttem, néhány kérdéssel támadom le az energiabomba üvegtervezőt. Kíváncsi voltam rá, mert ismeretlenül is nem mindennapi nőnek tartottam. S egy személyes élményemet követően  még erősebben éreztem, hogy Zsuzsi története sokaknak adhat példát, erőt, hogy bele merjenek vágni új dolgokba. Pár hete érettségi találkozón voltam. Egykori osztálytársaim elbeszéléséből kiderült, hogy a válság, a változás sokakat érintett. megdöbbentett, hogy volt aki három gyerekére hivatkozva- illetve a korára- azt mondta, hogy ő, így már nem mer új dologba kezdeni. Neki (is) ajánlom az alábbi posztot. Olvassátok, szeressétek, íme!

Olvastam az életrajzodat a weboldaladon. Írod, hogy építészként végeztél, de arra nem találtam utalást, hogy hogyan lett ebből üvegtervezés. Te találtál az üvegre, vagy az üveg rád?
Építészként diplomáztam, de utána nagyon hamar megszülettek a gyerekek. Úgy éreztem, hogy egy épületnek teljes egészében „át kell adnom” magam. A minőségi munkához gondolatban az épületbe kell
helyezkedni a tervezés idejére. Ez olyan nagy elkötelezettség, ami kicsi gyerekek mellett nem volt vállalható. Mindenki azt gondolja, hogy óriásit váltottam, de ez nem így van. A tervezés, a kreativitás megmaradt az
életemben. Az egyetlen dolog, amit változott, az a lépték.
Az üveg egy nagy szerelem. Kicsi koromban, üvegipari gépész Édesapám munkahelyén járva rengeteg érdekes üveget láthattam és emlékszem, mikor elvitt a bécsi úti üveges műhelybe megmutatni, hogyan
dolgoznak az üvegfújók. Óriási élmény volt. Az életemnek ezek az üveges momentumai most egymás után előkerülnek, felszínre törnek és összeállnak.

Mit szólt a családod, hogy egy jó szakmával a zsebedben belevágsz egy bizonytalanba, képlékenybe?
Mindig is kicsit különc voltam. Szeretem a magam útját járni. Volt, hogy egy egyetemi vizsgám helyett elutaztam egy hónapra az Egyesült Államokba, mert meg akartam magamnak szervezni, hogy a következő
évben ott tanulhassak. Ennek az volt az ára, hogy az egyik tantárgyamat újra fel kellett vennem. Senki nem értette, de én soha nem bántam meg. Sikerült megkapnom a külföldi ösztöndíjat és az ott töltött egy év óriási
hatással van rám a mai napig. Azt gondolom, hogy ma nem tudnám csinálni a panyizsuzsit, ha nem tudnék kiválóan angolul és nem tanultam volna meg az amerikai „soha ne add fel!” szemléletmódot.
A kérdéshez visszatérve, a fentiek után már a panyizsuzsin sem csodálkoztak, de nem is vették komolyan!

Mi volt az első sikeres visszajelzés?
Néhány éve novemberben épp a műhelyben dolgoztam, mikor csöngött a telefon. Bemutatkozott egy ismerős hang: Stahl Judit. Azért hívott, hogy az éppen induló magazinjának a karácsonyi számában szerette
volna bemutatni az egyik ékszeremet. Először azt hittem hirdetési ajánlat, aztán kiderült, hogy „csak” tetszik neki az amit csinálok és ahogyan csinálom. Ez óriási elismerésnek tartom a mai napig és sokat köszönhetek
ennek a megjelenésnek.
A weboldalad mellett nagyon profi  blogot és facebook oldalt  is üzemeltetsz.  Hogy tudod ezt négy gyerek mellett csinálni?
Ha egy szóval kérnéd a választ: szeretem!
Lecsupaszítottam az életemet arra, amit nagyon szeretek és mással nem foglalkozok. Nincs TV-nk és a hétköznapjainkat nagyon racionálisan tervezem meg. A céges és a családi vásárlást nagyrészt online  intézem! Ezzel a kettővel rengeteg időt takarítok meg. Most a gyerekeim és a panyizsuzsi vannak előtérben, emellett a férjemmel közös hobbink, a barátaink vendéglátása. Szeretünk vacsorákat szervezni, szeretjük, ha mások jól érzik magukat nálunk.
A negyedik gyerek születése óta ezeken kívül nem vállalok semmilyen plusz feladatot. Sokszor fájó szívvel mondok le egy közösségi programot vagy éppen egy kiállítás megnyitó nem fér az időmbe. De ettől nem keseredek el, tudom, hogy most éppen ennyit tudok vállalni. Valójában még nagyon sok mindenhez lenne kedvem és rengeteg ötletem van, de most ennyi fér bele. Fontos a tudatosság és a pihenésre is kell időt hagyni.

Időnként elámulok azon, hogy mennyire képben vagy a kortárs divattervezőkkel , iparművészekkel. (ismét az előző kérdés jár a fejemben, mert tudom ez mennyi kutatómunkával jár) Nem jellemző itthon, hogy egy alkotó
„nyomná” a kollégákat is… Ezt hogy határoztad el, honnan jött az ötlet?
Mikor a panyizsuzsit már néhány éve csináltam, sokan jöttek hozzám, hogy megkérdezzék hogyan is kell egy alkotásból profitot termelő vállalkozást elindítani. Én akkor két dolgot találtam ki a Mákgubót és a Potya
Pénteket. A makgubo.hu egy weboldal, ami tanácsokkal és egy online tanfolyammal segít iparművészeknek és kézműveseknek vállalkozást indítani és sikeresen üzemeltetni.
A Potya Péntek, egy játék a panyizsuzsi blogon: hetente bemutatok egy-egy iparművészt, aki felajánlja valamely alkotását és ezt a hozzászólók közt kisorsoljuk. Így felületet tudok adni olyan alkotóknak vagy
számomra szimpatikus vállalkozásoknak, akinek nincs népszerű, sokak által olvasott weboldala. Azt gondolom ezzel az én blogomat is színesítem és az olvasók mindig nagyon szeretik, ha a panyizsuzsi
mellett más műhelyébe vagy éppen alkotási folyamatába is betekintést nyernek.

A kollekcióidhoz gyakran merítesz ötletet társművészetekből? Mi alapján választasz?
Ez teljesen ösztönös. Olyanhoz nyúlok, ami valamiért tetszik. Ahol találok egy közös pontot az ékszereimmel. Lehet ez egy könyv vagy éppen egy másik iparművész.
Szeretem ezeket a közös munkákat, szeretem az együtt alkotást. Ez óriási élmény. Van bennem egy gondolat. Elmesélem és a társtervező belerakja a saját gondolatait, egy kicsit változtat rajta. Továbbgördül a történet és új gondolatok születnek bennem. … és ez így megy oda-vissza, hetekig, hónapokig. A közös alkotásból mindig remek dolgok születnek. Az INTUÍCIÓ kollekción Lengyel Zsuzsival és bőrökkel dolgoztunk, de mondhatnám a legújabbat a Budapest hernyóselyem sálakat panyizsuzsi sálgyűrűvel, amit Borody Krisztinával közösen készítettem

Panyi Zsuzsiról és panyizsuzsiról itt tudhattok meg még többet, facebook oldalát pedig itt lájkolhatjátok.

A Pumpkin Paradise blogot itt követhetitek a facebookon.

Az INTUÍCIÓ sorozat fotóit Balla Vivienne készítette.