Néhány napja nagyon mérges lettem. Egy világhírű modellünkről kiposztolt backstage képet olyan gonosz, kéjes élvezettel kezdtek kommentelni a „szépségszakértő” olvasók, hogy akkor elhatároztam, erre a témára még visszatérek. Az áldozat egyébként smink nélkül, egy mobilkamerával felvett képen volt látható. Nem tudtam napirendre térni afelett, hogy miért jó valakit bántani, vagy kimondani rá, hogy ronda, hétköznapi, átlagos, főleg ha az illető a legnagyobb divatfotósokkal, tervezőkkel dolgozik együtt. Lehet, hogy a divatszakma nemzetközi nagyágyúi vakok, és „olvasó-Marika” lát jól? Mit nevezünk szépnek?

Az „Ikonok és dívák” sorozat mai szereplője lehet, hogy sokaknak okoz majd meglepetést. Az előbb említett tökéletes baba-arcú modellel szemben Rossy de Palma egy életrekelt Picasso festmény. Nem tudom, őt hányan piszkálhatták a külsejéért, de egy biztos: mára az egyik legnagyobb divatikon lett.

1986-ban Pedro Almodovar fedezte fel, és rögtön szerepet is adott neki az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén című filmjében. Ezt sorban követte a Kika, a Titkom virága és a Vágy törvénye, szintén a zseniális spanyol rendezővel.

Ezek után senki sem csodálkozott azon, hogy a divatszakma extrém ötletekben bővelkedő tervezői is felfedezték maguknak. Jean Paul Gaultier és Thierry Mugler tekintették múzsájuknak, és számtalan közös projectet valósítottak meg. A filmkészítők sem mondtak le róla. Robert Altman Pret a Porter című filmjében tervező asszisztenst játszott, ami által egyszerre volt kollégája is az előbb említett tervezőknek, hiszen Mugler, és Gaultier szintén szerepeltek a filmben. 2007-ben egy kozmetikai cég szerződtette De Palma-t, hogy legyen az Etat Libre d’Orange nevű parfüm arca. Ez a márka olyan különleges személyiségekkel büszkélkedhet, mint Josephine Baker, vagy Tilda Swinton. Szerepelt George Michael Too Funky című videóklipjében is.

Rossy de Palma a mai napig modellkedik, és forgat, valamint zenekarában énekel. Az hogy szép, vagy sem mára már nem kérdés senkinek. Egy magabiztos nő, aki fel merte vállalni, hogy olyan amilyen. Nem műttetett pisze orrot, nem varratott szőke póthajakat, és a száját sem töltötte fel. Mégis divatikon lett.

A bevezetőben említett tökéletes arcú ifjú modellünknek pedig üzenem, gondoljon néha Rossy de Palmara, akinek sokkal nehezebb lehetett feljutni a divatvilág csúcsára, és nevessen inkább a „kedves” kommentelőkön, akik sosem lesznek azokon a címlapokon, amiken ő.

Pumpkin Paradise blog a Facebookon, még több képpel, videókkal és infoval:klikk ide, és lájkold!