Fantasztikusan szerencsések lehetünk ezekben a napokban, ha Budapesten járunk, és kellőképpen rajongunk a magyar divatért. Egyszerre három kiállítást is megnézhetünk, amelyek közül a legfrissebb a Katti Zoób Divatház 25 évét bemutató tárlat. Előrebocsájtom, hogy csak február 24-ig látható a gyűjtemény, így senki ne halogassa a látogatást!
Jómagam olyan szerencsés lehettem, hogy a sajtó képviselőinek tartott privát tárlatvezetésen vehettem részt, amelyen a tervező beszélt az egyes darabok születéséről, és háttértörténetéről.
Külön öröm és szívet melengető érzés volt, hogy Zoób Kati a munkatársait is bemutatta , sőt a kiállított ruhadarabok információs tábláján a készítők neve is rajta áll! Meg kell említenem Kiss Szilárdot, aki szintén évtizedes szakmai múlttal érkezett a Zoób csapatba nemrég, s a kiállítás kurátoraként alakíthatta ki az elsőre formabontónak tűnő, ámde roppant izgalmas koncepciót.

A ruhák ugyanis nem évszámokhoz kötve kerültek kiállításra, hanem a kifutók hangulatát idézve, egy catwalkon, megadott témákhoz igazodva, akár különböző időszakok darabjaival társítotva mutatják be.

Van olyan sor, ahol a márka logójának feldolgozására látunk különféle példákat, máshol pedig a technikák fejlődését követhetjük nyomon. Mivel maga a tervező tartotta a különleges tárlatvezetést, így a ruhák „mögé” is bepillanthattunk. Az alábbi képen pont a  plakáton szereplő ruha titkaiba nyerhetünk bepillantást: ha hiszitek, ha nem, ezek a vonalak bőr rátétből készültek.

A ruhák inspirációját – többek között – az Art Deco stílusjegyei, népművészeti motívumok, XVIII. századi bútorintarzia,  reneszánsz kárpitok, a magyar koronázási palást pompája, illetve Lesznai Anna mesevilága adta.

A divatház jellegzetes állatmotívumai közül a párduc- és a szamárminta is visszaköszön – találkozunk saját, nyomott mintájú anyagokkal is, melyek mára egyszerivé és megismételhetetlenné váltak. Fontos szerepet kapnak az ikonikus geometrikus elemek is: egy ruhasorozaton belül is megmutatkozik grafikusból absztraktba forduló evolúciójuk. Így jutunk el a hatalmas pötty formától a körön át, egészen az egyenes vonalakig. Gondolom sokak kedvence lesz az alább látható fehér ruha, amely Kati lányának kilenc évesen írt versét tette a ruha díszévé. S hogy itt is érdemes a részletekre figyelni, azt az is bizonyítja, hogy nem egyszerű szitanyomással, hanem flokkolással került fel a szöveg a textilre.

Javaslom az anyagleírások alapos tanulmányozását is, amely felér egyféle továbbképzéssel. A Zoób divatház ugyanis híres arról, hogy óriási textilgyűjteménnyel rendelkeznek. A tervező szívesen nyúl régebbi anyagokhoz, amelyet lehet, hogy már korábbi kollekciókban használt, de az is lehet, hogy évtizedekig altatott, majd újra felfedezatt, és beépítette újabb alkotásaiba. Több olyan textíliát is megcsodálhatunk, amelynek készítő gyárai ma már nem léteznek, de olyan technikákra is felfigyelhetünk, amelyek 20-25 éve még csak kézi munkával voltak előállíthatóak, mostanra a technika fejlődésével azonban már beépültek a sorozatgyártásba.

A gyűjteményben 125 öltözék szerepel, amely 300 ruhadarabot jelent. Két teremben csodálhatjuk meg őket. Az egyik a korábban említett tematikus terem, a másik pedig a csak fehér ruhákat felvonultató kiállítótér. Ez utóbbiakon a legkülönbözőbb fűzők láthatók, amelyeket szintén ajánlok a szakma szerelmeseinek figyelmébe. Igazi technikai- és időutazás ez. A fehér ruhák falán pedig valódi szabásminták alkotják a hátteret. Igazi kincsek, amelyekből csodák születnek.

A tárlat a Pesti Vigadó VI. emeletén tekintjhető meg 2020. február 24-ig.

Fotók: Parádi Gabriella, Bézsenyi Zsolt