Manapság egyre többen kampányolnak a valódi szépségért. Lájkgyűjtő oldalak tucatjai posztolnak ilyen volt, ilyen lett jellegű, photoshoppolt képeket. De vajon gondolkoztatok-e azon, hogy a képek manipulálása nem ma kezdődött?
Néhány napja sikerült elcsípnem az m1-en a Múlt-kor című adást, amelyben a fotók manipulációjával foglalkoztak. Történészek, fotográfusok meséltek érdekesebbnél érdekesebb történeteket főleg politikával kapcsolatban, valamint Erzsébet királynéról. Ahogy aztán elgondolkodtam a bemutatott képeken, teljesen magától értetődőnek tűnt, hogy már akkor manipulálták Sissi képeit. Viszont, ha mindezt ma tenné, óriási botrány keveredne körülötte.

Sissi mai szóval élve remek PR-ral rendelkezett, a szépségét illetően. Korának híres, és irigyelt alakja volt, megjelenését, szépségpraktikáit minden hölgy figyelemmel kísérte. Érdekes, hogy nem csak őt figyelték, hanem ő is szemmel tartotta Európa szépségeit. Szokatlan módon képeket is gyűjtött szép nőkről, amiket aztán albumba rendezett. A sosem öregedő, örökké fiatal királyné mítoszát táplálni kellett, ezért nem ártott szemmel tartani a konkurenciát. Okos asszony lévén saját legendáját, és misztikumát az utolsó pillanatig megőrizte. Fotózni ritkán engedte magát, főleg fiatalságának elmúltával, negyvenes éveihez közeledve. A korabeli „lesifotósoknak” sem könnyítette meg a dolgát: remek rejtekként használta napernyőjét, vagy legyezőjét. Egy királyné azonban nem élhet friss portrék nélkül, ezek is a kötelezettségei közé tartoznak, így hát cselhez folyamodtak, mind az udvar által megbízott festők, mind pedig a fotográfusok, és az újságok rajzolói.

Leggyakrabban a hiteles portrékból készítettek változatokat. Ezek többfélék lehettek, s ha olvassátok ezt a posztot, gondoljatok a mai címlapokra, vagy sztárfotókra. Szinte semmi sem változott, legfeljebb az eszköztár!
Legegyszerűbb volt Sissi fejét egy más nőalak testére illeszteni, és máris készen volt az újabb kép. Ezzel a módszerrel készítettek akár ismeretlen hölgyektől „kölcsönzött” képeket, vagy akár modelleket öltöztettek olyan ruhákba, amelyekhez hasonlót a királyné viselt. Az eredeti portrét akár tükörfordítottan is használták, így újabb verziót tudtak létrehozni. De az is előfordult, hogy társaságot kreáltak a portré mellé, akár egy egész udvartartást, családot.

Magyarországi látogatásakor mindenki várta, hogy képes beszámoló is legyen a magyaros ruhába öltözött Királynéról. Fotózásról szó sem lehetett, ezért a hetekkel korábban, az akkor már létező „divatlapokban” leközölt magyaros ruhatár metszeteinek felhasználásával a szemfüles fotósok egyszerűen ráfestették a korábbi portréra a viseletet. Más fotósok csinos magyar hölgyeket állítottak a kamerájuk elé, aztán a kész képre már csak rá kellett illeszteni Sissi fejét. Később a festőművészek is ezek a „hiteles” képek nyomán dolgoztak, mert persze mondanom sem kell, modellt ülni még annyira sem volt hajlandó Erzsébet. Koronázási portréi is így lelhetők fel számtalan változatban.

‘Időskori” képei valójában a fiatalabb portrék festők, vagy fotográfusok által némileg öregített- a kor szokásainak megfelelően sötét ruhába öltöztetett idealizált változatai.

Végül megoszatnám Borovi Dániel írását (remélem nem haragszik érte) , Erzsébet halála után készült portrékról:

„Erzsébet halála után Ferenc József öt portrét rendel meg magyar művészektől, ajándékul a királyné mellett korábban udvari szolgálatot teljesítő hölgyeknek.

 

Ferenc József kedveli Benczúr művészetét; az 1890-es Téli Tárlaton a festő Mályvák közöttcímű képét vásárolja meg felesége számára. A későbbiekben a művésznél tett látogatásai alkalmával is mindig elismeréssel nyilatkozik a készülő alkotásokról – ezt nem csak a sajtóhírek, de magánlevelei is tanúsítják. Több alkalommal személyesen ül modellt Benczúrnak egy-egy készülő hivatalos portréjához, sőt, több megbízást is ad a festőnek.

A további három Erzsébet-portrét Horovitz Lipót illetve Koppay József festi. Horovitz özv. Andrássy Aladárnénak, a királyné magyarországi főudvarmesternőjének és Harrach Mária Terézia grófnénak, a királyné főudvarmesternőjének festi meg a királyné arcképét. A képek egyike ma a bécsi Piaristenkeller gyűjteményében található. Koppay Festetics Mária grófnőnek, a királyné udvarhölgyének fest Erzsébet-arcképet (jelenleg a Nemzeti Múzeum tulajdona).