Kedvelem az olyan bemutatókat, amelyek mernek túlmenni a hordhatóság határain, és inkább a színházi eszközöket használják. Legyenek ezek szabászati, vagy éppen színpadtechnikai elemek. Thom Browne 2014/15-ös férfi kollekcióját pontosan ezért találom érdemesnek arra, hogy az amúgy női divattal foglalkozó oldalon bemutassam.

Ez a happening inkább egy kortárs operára hasonlított- s engem nem másra, mint a Louis Vuittontól búcsúzó Marc Jacobs showjára emlékeztetett, mind hangulatában, mind teatralitásában, de szembe jutott a Hobo Blues Band Vadászat című albuma is, amelyet melegen ajánlok meghallgatásra. De addig a prológus:

„A Vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. 
Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. 
Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. 
A Vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. 
Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna.”

Az erdei állatokat formázó hagyományos szövetöltönyös modelleket barokkos kamuflázs vadászok követték. De vajon ki volt félelmetesebb, ki vadászott és ki vadásztatott magára? Mennyire nevetséges egy erdőben védtelen élőlényekre vadászó terepszínűre cicomázott ember? Sok kérdést vetett fel bennem a bemutató, amely vállaltan nem a hordhatóságot tartotta fő szempontnak.

A kalapokat, fejdíszeket a zseniális Stephen Jones készítette. S ha belegondolunk remek válaszként hatottak a női divatban évek óta jelenlévő cicás, pandás és egyéb állatos sapkákra, és kalapokra.

Thom Browne weboldala itt, Stephen Jones weboldala pedig itt található.