Egyik stylist kollégám megrökönyödve nézett rám, amikor arról beszélgettünk, mennyire szeretem Tommy Hilfigert és várom a róla szóló könyvet. Pont őt kedvelem? Hiszen olyan unalmas.
Belegondoltam: valóban a piros-fehér-kék szentháromság juthat csak eszünkbe róla. Nekem azonban az a csalhatatlanul jó minőség, és időtlen stílus, amiben gondolkodás nélkül megbízhatok. Hogy ez másnak esetleg unalmas? Nem vagyunk egyformák…

„Amerikai álmodozó. Szeretem ezt a címet, mert ráillik Tommyra, és nemcsak róla, aki a barátom, hanem rólam is szól, meg a helyekről, ahol megfordult, és a többiekről mind, akik formálták az egyéniségét, és a lehetőségekről, amelyek rendelkezésére álltak mindannyiunk számára, amikor volt bátorságunk átlépni a határainkat. Azt gondolom, még mielőtt a féktelen jazz-elmém elszabadulna, hogy a kultúrák ütközése és összemosódása, és az új szabályok felállítása, mind tükröződik a könyv címében, hiszen ő, Tommy mindig egy lépéssel előbbre jár. Ez a szellemiség hozott minket össze, amikor először találkoztunk, huszonöt évvel ezelőtt.”

Quincy Jones

A könyv még 2017-ben jelent meg az Atlantic Press gondozásában. Meglepően jó fordításban, és igencsak olvasmányosan. Ami pedig igencsak váratlan volt számomra: Tommy élete korántsem olyan „unalmas”, mint a ruhái. Eszembe nem jutott volna, hogy nem egy gazdag családból jött, hanem tizenéves kora óta önerőből kűzdötte fel magát a divatvilág csúcsára. Azt sem gondoltam volna, hogy lázadó fiatalként a kedélyeket borzolta kollekciójával.
Története igazi sikersztori, amelyet minden, a divatban dolgozni vágyó személynek kötelezővé tennék. Hilfiger életútja ugyanis egy igaz mese a szakmai alázatról, arról, hogy a ranglétrát igenis végig kell járni, de a tehetség és a rátermettség nem iskolai papírok függvénye. Remek példa arról, ha nem sikerül valami, de hiszel magadban, akkor előbb, vagy utóbb mégis eléred a céljaidat.

Olvassátok el!